Ákos: A Bibliakritika jelentősége
A János evangélium szerzőségéről és keletkezéséről
Keletkezési idő:
A legidősebbnek vélt újszövetségi szöveg a Ryland gyüjtemény leghíresebb
papirusz töredék (P.52.), mely alátámasztani látszott az újszövetségi
evangéliumok egészen korai létezését. Az 1920-ban, Egyiptomban fellelt
papiruszdarabka keletkezési idejének, a 115 év körüli meghatározását hosszú
ideig nem kérdőjelezték meg, és így az furcsa ellentmondásos helyzet állt fenn,
hogy a legkésőbb írott János-féle evangélium megalkotásának idejét nyolcvan
évvel korábbra helyezte vissza a vallástudomány.
A Rylands töredék egy kódexből (nem tekercsből) származó papirusz darabka,
melynek egyik oldalán 5 teljes, 9 hiányos, míg a másik oldalán 6 teljes, és 7
hiányos szótöredék olvasható, összesen 118 részben vagy egészben olvasható betű.
Ha ehhez hozzáteszünk 79 hiányzó szót, akkor János 18. fejezetének verseit
kapjuk. A papiruszdarabkát, az 1930-as években, Collin Roberts, három másik
bibliatudós beleegyezésével, kizárólag a paleográfia tudományára támaszkodva a
125. évre helyezte. Az általa meghatározott dátumozást majd 60 évig senki nem
kérdőjelezte meg, ám Roberts korrektsége az utóbbi kb. 20 évben már egyre
határozottabban meg lett kérdőjelezve. Andreas Schmidt, rámutat a Chester Beatty
gyűjteményben található 'papirusz X.' és a P.-52 közötti paleográfiai
egyezésekre és inkább 170 körülire dátumozza megalkotásának idejét. A Wittenberg
Egyetem Teológiai Tanszékének professzora, Udo Schelle óvatos hangnemben annak
ad kifejezést (The History and Theology of the New Testament Writings) c.
könyvében, hogy a 125-re datált töredéknél nyugodtan meglehetne engedni egy 25
éves kitolódási időt és elfogadhatónak tartja a 150 körüli évre történő
meghatározást.
Rylands töredék betűformái, írásmódja teljesen megegyezett az Egerton Papiruszon
talált szöveggel, amit a paleográfusok gyorsan a János töredékkel egyező
időszakba, a II. sz. elejére helyeztek. Ez a dátumozás mára érvényét vesztette,
mert papirológus (papirusztöredékeket vizsgáló szakág), az atmoszférában
előforduló és a papirusz anyagában lerakodó részecskék vizsgálata után a
biblikus szakemberek véleményét megcáfolva a III. sz. elejére tolták ki az
Egerton kézirat alkotási idejét. Ha a írástörténészeknek igazuk van, akkor az
egyezések miatt a Rylands papirusz megalkotásának idejét mindenképpen későbbre
illene helyezni.
Dr. Brent Nongbri rámutat a paleográfikus meghatározások nehézségeire,
megbízhatatlanságára, példaként a Rylands töredékeket összehasonlította a II.
sz. végéről származó papiruszszövegek betűivel, írásformája jellegzetességeivel
és a közeli hasonlóságok miatt – véleménye szerint – a P-52. keletkezési idejét
nyugodtan meglehet határozni a II. sz. végében is. Nongbi rámutat, hogy Collins
mindössze öt másik töredékkel hasonlította össze a P.-52-őt, mely közül négy –
lehet szintén helytelenül – a II. sz. elejére van datálva, míg egy bizonyosan a
152-es évre. Későbbi időből származó kézirattöredékekkel történő komparációt
elhanyagolt. Nem ajánlatos továbbá az olyan vélemények figyelembevételének
mellőzése sem, melyek a papiruszdarabkát még későbbre, a III. sz. elejére
valónak vélik.
Szerzőségi kérdés:
Az eredeti evangélium keletkezési helye Efézus a kutatók egységes álláspontja
szerint. Ireaneus véleménye volt az, hogy János apostol a szerző. Ireaneus ezt
Polykarpostól hallotta, Polykarpos pedig János apostol tanítványa volt. Így
ennek az egyenes ágon való levezetésnek az eredménye az a szemlélet, hogy János
apostol a szerző, aki Trajanus uralkodása alatt hunyt el vénségben. Trajanus
98-117-ig uralkodott, János apostolt Domitianus császár (81-96)
keresztényüldözése száműzte Pátmoszra a rómaiak fegyenctelepére. János apostol
i.sz. 95-96-ban még Pátmosz szigetén raboskodott, ahol kőfejtést végeztek a
rabok. A hagyomány szerint (Hieronymus 392 -De viris illustribus -Kiválló
férfiak c. műve alapján) még idős kora ellenére hajóra szállt és Efézusba ment,
ott hamar meg is halt. Pátmosz szigete 80 km-re van Efezustól a sziget 16 km
hosszú és 5km széles, kelet-nyugati irányban. A jelenések könyve is Efézusból
terjedt el.
Nincs kizárva az sem, hogy János apostol i.sz.44-ben Jakab apostollal együtt
halt mártírhalált, így a János apostolnak tulajdonított iratokat a János nevű
presbiter írta. (Apcsel. 12: 1-3) A János evangéliuma és a Jelenések között
nagyon jelentős szókincs és stílusbeli különbségek vannak, ezt a keresztény
teológusok az eltérő körülményekkel magyarázzák. A Jelenések könyve a III.
század közepéig nem mindenki által elfogadott tekercs. Dionysius alexandriai
püspök azért ítélte el a hitelességét, mert a montanisták eretnek irányzata erre
alapozta a millenista nézeteit.
A történetkritikai szemlélet egy János nevű presbiternek tulajdonítja az iratot,
ezt a nézetet vette át az újkori bevezetés tudomány. Összegezve:
Szerző: János nevű presbiter
Keletkezési hely: Efezus
Keletkezési idő: kb. i.sz. 150-210